10.fejezet

Na sziasztok!Tudom,hogy már régóta ígérem a részt,de nem volt se időm,se energiám megírni rendesen.Elég fos lett,de azért olvassátok,komizzatok,Tetszikeljetek!!:D Jóolvasást!♥xoxo

1 óra múlva lassan megérkeztünk,amit már alig vártam.
-Siessünk már!-sürgettem a fiúkat.Kiszálltunk a gépből,felvettük a bőröndöket,majd beültünk,a már előre kibérelt autóba.
-Először elmegyünk a szállodába,pihenünk kicsit,mert nagyon elfáradtam.-mondta Louis vezetés közben.
-Rendben.-egyeztem bele.10 perc múlva végre megérkeztünk a szálloda parkolójába,ahol a fiúkat mindenki megismerte,így nem jutottunk hamar a szobánkba.Felvittük a bőröndöket,a fiúk kidőltek az ágyra,én pedig Lizával,Sophieval és Mayával lementünk sétálni.Kiléptünk az utcára,majd megkerestük a legközelebbi parkot.A parkban a gyerekek játszottak,a felnőttek vidáman beszélgettek,a kutyások pedig a kutyasétáltatón játszottak a kutyákkal.De volt valami furcsa.Az egyik padon ült egy fura fickó,aki nekem és a lányoknak is feltűnt.
-Kicsit furán viselkedik az a fickó.-mutatott Liza a padon ülő férfira. -A gyerekekkel beszélget,akik visítozva jönnek el mellőle.
-De miért sikítoznak?-kérdeztem döbbenten.
-Nézzétek,mi van a kezében!-kiáltott fel ijedten Sophie. -Egy bicska!-mutatott hátra.
-Szólni kellene az emberekenek,hogy atrtsák távol a gyereküket,és magukat is attól az alaktól.-néztem körbe a sikítozó gyerekseregen.
Rögtön szétválltunk,és akit csak tudtunk,figyelmeztettünk.Nagyon ijesztő volt,majd a park pár percen belül szinte teljesen kiürült.
-Ez is megvan.A fickó is elment.-ültünk le zihálva az egyik padra.Nemsokára elindultunk a szálloda felé,de a hosszabbik úton.
-Nem inkább a rövidebbik úton kellett volna elindulni?-kérdeztem egy kicsit ijedten az előbbi dolog miatt.
-ne félj már,nem lesz semmi baj,2 perc és ott leszünk.-nyugtatott meg Sophie.
-Remélem is.-zárkóztam fel a lányok mellé.
Hál' istennek 10 perc múlva már a szálloda előtt álltunk.
-Menjünk fel,mert a fiúk már azt sem tudják,hogy hol vagyunk.-mondta Liza,majd el is indultunk.

Ahogy mentünk fel a lépcsőn,valaki megfogta a vállam.Valahogy éreztem,hogy ez nem jó,így,mint aki észre sem vette,tovább mentem.Majd újra megérintette a vállam,de már nem engedte el.Hátranéztem,és egy koszos,szakállas,kócos hajú férfi állt mögöttem szakadt ruhában az alkoholtól bűzölögve.Ő volt a parkban is.A szívem az ijedtségtől azt hittem megáll.Nagyon megijedtem.Lizáék eltűntek előlem,nem tudtam hova menni.
-Helló kislány.-simogatta végig érdes kezével az arcomat.
Lehajítottam a kezét az arcomról,amire a másik kezével befogta a számat.Próbáltam menekülni,de lefogott,ésmozdulni nem tudtam.Ledermedtem,és kapkodtam a levegőt.Elővette a bicskáját,majd a nyakamhoz tartotta.Végignéztem a folyosón,de sehol senki nem volt.Majd egyszer csak a férfi mögött megláttam Harryt és Louist,akik éppen engem kerestek.A szívemről,mintha egy kőszikla esett volna le,mert tudtam,hogy mostmár semmi bajom nem lehet.Mikor megláttak a férfi kezei között,lassan közeledtek,nehogy észrevegye őket.Az egyik pillanatban Louis elrántotta a férfit,majd az elesett.A keze eltört,Louis egy kicsit megtekerte.Odafutottak hozzám,majd gyorsan elszaladtunk,le a földszintre.
-Harry!Azt hittem sose találtok meg!-mondtam még sokkosan.
-Nyugi,itt vagyunk.Mostmár nem lesz semmi baj.-ölelt magához szorosan.
-a többiek jól vannak?-néztem körbe ijedten.
-Igen,felhívtam őket,hogy maradjanak a szobában.-lépett mellénk Louis,aki megpuszilta a homlokomat.
-Köszönöm fiúk,ha nem jösztök,már véresen fekszek a földön.-ültem Harry ölébe még sírva,a levegőért kapkodva.
-Nyugi,ne sírj,minden rendben lesz.Szólunk a szálloda dolgozóinak,hogy nézzenek körül,merre lehet.-csókolta meg Harry hideg ajkamat.Megittam 2 pohár vizet,annyira kiszáradt a torkom.Kis idő múlva kiszállt a liftől 3 dolgozó és a fickó,aki meg akart ölni.Harry odament az őrökhöz,és a részeg fickót majdnem megverte.
-Harry!Ezzel nem mész semmire.-fogtam meg a két kezét.Az őrök kivitték a hajléktalan fickót,majd hívták a rendőrséget.Nemsokára a lépcső felől nagy kiabálások hallatszódtak.
-Sarah!!Istenem,jól avgy?-ölelt meg,a már majdnem síró Sophie.
-Hát,fogjuk rá.Nincs semmi bajom.-öleltem meg a többieket is.
-Csajszi,nagyon megijedtünk.-futott oda hozzám Zayn és Niall.
-Srácok.Azt hittem nem látlak többé titeket.-bújtam hozzájuk sírva.
-Liam meg hol van?-idegeskedett Harry.Miután ezt kimondta,Liam és Maya állt előttem.
-Liam,imádlak!-öleltem meg Liamet,miközben a kutyám örömében a hasamig ugrált.Lehajoltam hozzá,majd megpuszilgattam és ő is össze.vissza nyalt.
-Imádlak titeket srácok.Pedig annyira vártam már ezt a nyaralást,de már rosszul kezdődik.-gondolkodtam hangosan.
-Nyugi,minden rendben lesz.-simogatta meg a hátam Liam.
-Menjünk fel a szobába,pihenj le.-indultunk el a 223-as szoba felé,majd a folyosón megtaláltuk a férfi bicskáját.
Látni sem akartam,így beszaladtam a szobába és levágtam magam az ágyra.A kutyám felugrott mellém,és együtt aludtunk el.

2 óra múlva Maya nyalogatására keltem fel.Mikor kinyitottam a szemem,Harryt pillantottam meg közvetlenül előttem,egy hatalmas csokor piros rózsával.Azt hittegm,hogy ez csak egy álm,de mikor megláttam a fiúkat Harry mögött,rájöttem,hogy nem.
-Úristen.Ez az enyém?-kászálódtam ki az ágyból.
-Persze.-csókolt meg Harry.
-Köszönöm,de nem kellett volna.Az csak egy kis hülyeség volt.-öleltem végig a srácokat. -Nehéz lesz elfelejteni,de majd csak sikerül.De mellettetek könnyű lesz.-nevettem.
-Örülök neki.-simogatott meg Liam.
-Na,öltözz fel,megyünk egy kicsit várost nézni.-mondta Niall,miközben ő i söltözött.
-Oké,készülök.-mondtam,majd mint aki 2 napja alszik -pedig csak 2 órát aludtam,ami nálam nagyon kevés- ,frissen és üdén felöltöztem.
Felkaptam a kék ülepes nadrágomat,és a fekete ujjatlan felsőmet.Arcomra halvány alapozó került,és a szempillaspirált sem hagyhattam ki.Kivasaltam a hajam,majd átszóltam a többieknek,hogy mehetünk.
Kiléptünk a szállodából,majd az Eiffel-toronyhoz vettük az irányt.
-Menjünk előbb fagyizni,este a legszebb a torony.-javasolta Zayn,amire mindenki bólogatott.
Beültünk a legközelebbi fagyizóba.
-Végre nevetsz!-mondta Niall két nevetés között.Válaszul egy mosolyt kapott,amire elpirult.Kicsit furcsálltam,de különösebben nem nagyon foglalkoztatott.
-Mehetünk lassan.-mondtam,majd felálltunk,és az ajtó felé vettük az irányt,ahol a nagy tömegtől alig lehetett látni az utcát.
Meglátva az utcát,figyelmetlenségem miatt majdnem elütött egy autó.Furcsa volt,mert rendszám sem volt rajta,és száguldott,amit arrafelé nem szabad -Ma még történni fog velem valami?-nevettem.
-Nem kéne.-mondta Zayn,majd mivel nemsokára beesteledik,elindultunk az Eiffel-torony felé.
-Ilyenkor,este a legszebb.Mindig kivilágítják.Amikor koncerten voltunk,az öltözőből látni lehetett.-ölelte át a derekam Harry.
Ahogy közeledtünk,egyre kivehetőbbé vált a gyönyörű torony.
-Úristen,ez gyönyörű.-ámuldoztunk a lányokkal.
Felmentünk az első 'emeletre',ahonnan még nem látszódott teljesen a város egésze.Miután a második szintre értünk,leültünk az ott lévő kis kávézókba,ahol isteni kávét csináltak.Azt gondoltam,ez lesz életem legjobb nyaralása.