2.fejezet

Liam lépett be a szobába.
-Boccs-majd kivonult a szobából.
Mi furcsán egymásra néztünk.
-Lemegyek,beszélek Liammel!-szólam,majd lesétáltam hozzá.
-Liam!Figyelj!Ez nem az aminek látszik.
-Hé!Mindenki látja,hogy fülig szerelmesek vagytok.Felesleges titkolózni.Legalábbis előttünk.-szólt közbe.
-Jó rendben,de ma megyünk valahova,úgyhogy holnap megbeszéljük.És köszönöm!-mondtam mosolyogva.
-Na siess,mert elkéstek!-figyelmeztetett Liam.
Felvágtattam Harryhez,majd kimentünk a házból és ott állt egy gyönyörű autó.
-Ó,de édes vagy!-mondtam,majd megpusziltam az arcát.
Beültünk az autóba,majd bekötötte a szemem.
-Még ez is?-kérdeztem,de már alig vártam,hogy megérkezzünk.
-Igen.-szólt mosolyogva,ugyanis tetszett neki,ahogy szenvedek.
-MEGÉRKEZTÜNK!-kiabálta a fülembe.
Kiszállított az autóból,és levette a szememről a kendőt.Kinyitottam a szemem,és az esti,gyönyörűen kivilágított London állt előttem.
-Ilyen szépet még nem láttam.-ugyanis nemrég költöztem Londonba.
Elmosolyodott,és azt mondta:
-Örülök,hogy tetszik.
Majd leültünk egy asztalhoz,ami már meg volt terítve,és közben csodáltuk a gyönyörű Londont.Meghozták a vacsoránkat,ami isteni volt...bár bármit megettem volna,olyan éhes voltam.Végeztünk a vacsorával,majd beszélgettünk.Majd egyszer csak felállított,és odamentünk a London Eye-hoz.Beléptünk a fülkébe,ami üres volt.
-Hogy-hogy ilyen üres?-csodálkoztam.
-Ez csak a miénk.-mosolygott.
-Kibérelted?-mosolyogtam vissza,amire bólintott egyet.
Annyira szép volt,ahogy egész Londont látni lehetett,és mindenzt Vele.Túl késő volt,így haza kellett mennünk,de azt mondta,még folytatjuk.
-Várom a folytatást-válaszoltam.
Harry hívtaa sofőrt,és 10 perc múlva már otthon is voltunk.
Liam félrehívott:
-Na mesélj már,hol voltatok?-kíváncsiskodott.
-Nnyugi,mondom.Egy kis városnézésen voltunk,ahol a gyönyörűen kivilágított Londont láttuk.Csodálatos volt,hiszen még így nem láttam.
-Olyan aranyosak vagytok együtt.-mosolyodott el iam,majd kiment a szobából.
Felmentem Harryhez,de le id dőltem,mert nagyon fáradt voltam.
-Jóéjt Harry.-megfordultam,majd nyomtam egy puszit az arcára.De ő már aludt.Felnevettem,olyan aranyos volt,ahogy horkolt.Majd énis befordultam a falhoz,és elnyomott az álom.
Reggel arra ébredtem,hogy Harry nincs mellettem.Tudtam hol van,ugyanis minden reggel ő ébreszti Louist.Nemsokkal belépett.
-Jó reggelt álomszuszék.-szólt álmos fejje.
-Neked is jó reggelt!
Összeszedtem magam,és felöltöztem.Mára azt terveztük,hogy megmondjuk a fiúknak,hogy Harryvel járunk.
-Ma átjön Sophie,remélem nem baj.-mondtam Harrynek.
-Dehogy baj,mi úgyis a Hitsbe megyünk.Nincs kedvetek eljönni?Sophie biztos örülne neki!-szólt kedvesen.
-Ez jó ötlet,majd felhívom.
-Na,megyek felkeltem Niallt és Zaynt,ugyanis mindjárt 10 és még enni is kéne valamit,mielőtt elmentek-mondtam nevetve.
-Jó reggelt Niall.-kiabáltam a fülébe.Semmi reakció-gondoltam magamban.Elkezdtem csikolni,amire rögtön felébredt.
-Elfelejtetted,hogy ma a Hits rádióba kell mennetek?
Rögtön felugrott az ágyból,és elkezdett szaladni lefele.De visszafordult,és csak ennyit mondott:
-Köszi!-majd átölelt,és vágtatott vissza fürdőbe.
-Zaaaayn,jó reggelt!!!!!-rontottam be a szobába,amikor Zayn éppen öltözött,ugyanis ő már rég fent volt.
-Úristen,bocsi,tényleg nem akartam.-visszarántottam az ajtót,és azon keresztül beszélgettünk.
-Semmi baj,tényleg!-kiabált vissza nevetve.
Egy perccel később kijött,átölelt,majd megpuszilta a homlokom.
-GYERTEK REGGELIZNI!!-kiabált a konyhából Liza.
-Jó reggelt,Liza!-köszöntöttem.
-Jó reggelt neked is!
-Milyen jó egy isteni reggelire felkelni.-mondta Niall.
-És ezt is nekem köszönheted,ugyanis ha nem keltelek fel,lemaradsz róla!-szóltam hozzá,mire ő megköszönte méágegyszer és megölelt.
Mindenki befejezte a reggelit,majd felmentek átöltözni,én pedig felhívtam Sophiet.
-Szia Sophie!Sarah vagyok.
-Szia Sarah,mondd!
-Nem jönnél el velünk a Hits rádióba?A fiúknak interjújuk lesz,és arra gondoltam,eljöhetnél te is.
-Köszönömjól esne egy kis szórakozás.
-Akkor gyere,itt találkozunk nálunk,de siess!
-Rendben,szia!

-Jön Sophie is!-mondtam a fiúknak,amit örömmel fogadtak.
Megérkezett,és már indultunk is.Mindenki beszállt a kocsiba és beszélgettünk.Nemsokára megérkeztünk,majd bement Harry.Az első kérdés Caroline Flackkel kapcsolatos volt.
-Caroline-nal csak barétok vagytok?-kérdezte a fickó.Rám nézett,és látta,hogy piros a fejem az idegtől.
-Csak barátok.-válaszolta közömbös arccal,majd hozzám fordult,és kacsintott egyet.Sophie nagyon élvezte az egészet,aminek nagyon örültem.Hazamentünk,és megebédeltünk,de én még egy kicsit ideges voltam,így nem kívántam az ebédet.
-Mi a baj?-kérdezte Harry.
-Semmi,csak egy kicsit ideges vagyok Caroline-nal kapcsolatban.
-Psszt!Befogta a szám,és azt mondta:
-Bízhatsz bennem,ígérem.-mosolygott.
-Tudom,csak még egy kicsit furcsa nekem.-mondtam.
-De ne legyen,mert én csak téged szeretlek!-mondta,majd megcsókolt.
-De ugye ma beszélünk a többiekkel?-kérdeztem.
Persze,menjünk is.Itt van Spohie is,így ő is tudni fogja.-fogta meg a kezem,és kihúzott a szobából.
-Fiúk,gyertek le légyszi a nappaliba!-kiabált a többieknek.
Mindenki leült a kanapéra,és Harry felállt.